54. - Az első repülés

###

~Auróra~

/álom/

Attól a perctől kezdve mindent együtt csináltunk Sapphirral! Lévén, hogy mindketten árva bébisárkányok voltunk a hatalmas világban, sok közös témánk volt és a sors jól összehozott minket mint két jó barátot! Mindent együtt csináltunk, együtt játszottunk, hülyéskedtünk, védtük egymást és együtt jöttünk rá az élet nagy dolgaira és tanultuk meg, hogyan éljünk túl. Ezen storyk közé tartozik az, amikor együtt megtanultunk repülni.

- Úgysem kapsz el! - nevettem és elfutottam előle, ő meg kergetett.
- Nah várj csak, jövök! - kiáltott és rohant is utánam. Ekkor már nagyobbak voltunk, már legalább 3 hónaposak voltunk.  A lábunkon is biztosan álltunk, törtük az állati nyelvek nagy részét, tudtunk halászni, úszni, és a szárnyaink is kemények voltak már.  De azt nem tudtuk hogy.. mi gyakorlatilag már készek vagyunk repülni.
- Hoppá, megvagy! - fogott meg és az ellenkező irányba szaladt, a hegyek felé.
- Jahj ne már! - tettem le a fenekem fékezés képpen, majd megfordultam és futottam is utána. Átfutottunk az erdőn, aztán a sziklafalon lévő ösvényen (abban a sziklafalban van a barlangunk is.) Szóval Sapphire felfutott, én mondjuk kicsit megijedtem, de utána másztam.
- Sapphire, biztos jó ötlet oda fölmászni? - kérdeztem tőle, miközben egy kő tetejére kűzdöttem fel magam.
- Csak gyere! - nevetett és könnyedén felszökkent a tetejére. Én is utána másztam és onnan néztük a tájat.
- Hú de szép! - ámuldoztunk.
- Igen, gyönyörű! - nézegelődtem. - De.. ne állj olyan közel a széléhez.
- Miért?
- Mert én félek, hogy leesel.
- Nyugi nem lesz bajom! - mondta és kisétál a szélére, hogy lenézzen a mélybe. Féltően néztem a jelenetet, de végülis nem történt semmi... Így kezdtem megnyugodni és néztem tovább a tájat. A különleges alakú felhőket, és az égen repülő sárkányokat.
Ekkor pedig megtörtént a baj!
- Vááááá!!! - kiáltott fel Sapphire és a sziklaszirt leszakadt alatta, ő pedig zuhanni kezdett!!
- Sapphire!!!!  - ordítottam és odarohantam, de megcsúsztam és én is leestem.
Zuhanás közben láttam, ahogyan Saphire kinyitja a szárnyait és elkezd suhanni a levegőben előre. Éppen a hátán landoltam és végül földet értünk.
- Jahj.... - rázta meg a fejét. - Au jól vagy?? - nézett rám ijedten.
- Mondjuk... - nyitottam ki a szemem és felálltam. - Te.. repültél?? - néztem aztán hitetlenkedve rá.
- Én.. nem tudom! csak reflexből kinyitottam a szárnyam és a levegő felemelt!!
- Váá de menő!!!
- Vááá repültem!!! - kezdtünk el ugrálni. Aztán egyszerre megálltunk és egymásra néztünk.
- Ki kell kísérleteznünk! - mondtuk egyszerre.
- Te hozz kaját én hozok leveleket!
- Oké! - lelkesültem én is be és elfutottunk. Aztán visszajöttünk mert az ellenkező irányba indultunk el XDD
- Másik irány.. hehe
- Jah XDD - és elfutottunk.

...

Hamarosan visszatértünk a tett színhelyére, ami gyakorlatilag a barlangunk előtt volt xd Én halásztam egy rakat halat, hogy legyen erőnk, Sapphire, pedig hozott sok levelet és odahordtuk a szikla alá, hogy arra essünk. Mikor már jó puha volt, és mi sem éheztünk de nem is ettük tele magunkat) Sapphire vakmerően felmászott a sziklára.

- Figyelj jövök!!

- Biztos jó ötlet? - döntöttem félre a fejem odalent. Sok méterrel lejjebb......

- Nem.. de az élet kockázatos! - felelte, amivel nem tudtam vitázni.

- Ugrooook!!!! - kiáltotta és fejest ugrott. Meredten figyeltem, mi fog történni. Először úgy tűnt be fog csapódni, összehúztam a szemem és vártam a puffanást.... De erre ezt hallottam:

- Huhúúúúú!!!! - és Sapphire elsuhant a fejem felett.

- Sikerüült!!!  -ugrottam fel boldogan.

- Repülöööööök!!!! - kiáltotta és elsuhant a fák közé, majd fentakadt az egyik lombjában.

- Sapphire, jól vagy!!??  - futottam oda. Az egyik ágon kapaszkodott. És közben harsányan nevetett.

- Vuhúú!! Ez nagyon király! Neked is ki kell próbálnod! - mondta és leugrott mellém.

- Oké! - buzdultam fel és én is felmásztam a sziklára. Ám amikor ott álltam a szirten a karmom nem akarta elereszteni a sziklát.

- Nah, jössz? - kiáltott fel Sapphire.

- Nem is tudom...... - zakatolt a szívem.

- Naaaa gyere, nem lesz baj! - bíztatott.

- Oké.... - nyeltem nagyot. Aztán... leugrottam! Nagyon ijesztő volt!!! De megtettem! Azonban külön bátorság kellett hozzá, hogy kinyissam a szárnyam és nagyot csalódtam! A szél nemhogy fenntartott volna, kifacsarította a szárnyaimat!!!

- Auróra!! - ijedt meg Sapphire is és nagy puffanással becsapódtam a levelek közé és minden sötét lett.......

- Au jól vagy??? szólalj meg! Te jó ég, csúnyán kiment a szárnyad!!! - hallottam Sapphiret, de még csak ekkor tértem igazán magamhoz. És olyan fájdalom nyilalt a szárnyamba!!! áájjjj......

- ÁÁÁÁA nagyon fáj a szárnyam, váááá - kezdtek el hullani a könnyeim.

- Nyugi nyugi, nem lesz semmi baj, visszateszem neked, oké!!

- Csak siess!! - sírtam és meg sem mertem moccanni. Sapphire ijedten odaugrott a szárnyamhoz és a szájába akarta venni de felmordultam.

- Nagyon fáj!!

- Oké oké, ne mozdulj! - mondta és becsuktam a szemem. Aztán hirtelen azt éreztem, hogy Sapphire ráugrik a szárnyamra.

- VÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁ ordítottam fel fájdalmamban, mire szétreppentek körülöttünk a madarak. De utána érdekes módon.. enyhült a fájdalom. De még mindig sírtam.

- Jól vagy? - dörgölte nekem a fejét Sapphire.

- Olyan rossz volt.... - szepegtem.

- Elhiszem.. nyugi, nem lesz baj! - mondta és odafeküdt mellém.

- Legközelebb jobban fog menni meglátod! - bíztatott.

- Nem... nem akarom többet megpróbálni...

- De Au, nem adhatod fel! Így hogy fogsz repülni? És velem játszani a levegőben? És hogy járod be a világot? - tette fel a legütősebb kérdést. Ugyanis ebben az időben ez volt a legnagyobb álmom.

- Nem tudom.. de.... akkor nem fogok sohasem repülni.... - hunytam le a szemem.

- Dehogynem fogsz... segítek. - mondta és ő is lehunyta a szemét. Álomba sírtam magam....

Sziasztok! :)

Először is sajnálom hogy régen írtam!! :( Nem igazán volt időm, és mikor volt, mással foglalkoztam.. De a ma estére olyan szinten kezdett el hiányozni ennek a blognak és Auróra életének továbbírása, hogy neki kellett ülnöm!! Sajnos ez most rövid lett kicsit, de remélem azért érdekes... azt hiszem kiestem a rutinból. Majd visszaszokok :) Mindjárt jön mégegy nem írásos jellegű bejegyzés és ott folytatom ;)

Sziasztok! ^^